Este

Este

Fázom és fáradt meggyötört testem,
az ablakból figyelem az utcát.
A hűvösből hideg lett, ködös az este,
leveleiket lesírták mind a fák.

A kályhában a lángok életre kelnek,
a konyhát tea illata járja át.
Felolvad lassan megdermedt lelkem,
a varázslat szárnyra kap, s körbe táncolja a szobát.

“Este” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Kedves Andrea! Hangulatos versed szívesen olvastam, mivel bele tudtam magam élni. Nálam is a lángok fénye bevilágítja a szobát és mesélnek. Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok. Éva(l)

  2. Kedves Andrea!

    Nagyon tetszik az otthonnak ez a pihentető, lélekgyógyító ábrázolása.
    Szép, szívet melengető vers.

    Üdvözlettel: Laca:)(f)

  3. Kedves Marcsi! Nagyon köszönöm, hogy olvastad a versem. Annyira kedves vagy, hogy érdeklődsz felőlem. 🙂 Igen, sajnos alig van szabad időm, nagyon sokat kell dolgoznom, meg egészségügyileg is vannak nyűgjeim, de alapvetően minden rendben, csak lassabban tudok reagálni a sok sok versre ami megjelenik. Remélem te is jól vagy! 😉 Ölelés! Andrea

  4. Nagyon jó sorok kedves Andrea! No meg aktualitása következik mostmár-hideg,köd,tea.
    Plussz az a nagyon szép befejező 2 sor.
    /magán megjegyzés:mintha mostanában kissé eltűntél volna,csendesedtél,remélem jól vagy/
    Pussz:M:)rcsi

Szólj hozzá!