Dölyf

Dölyf

Fut a dölyf a pusztán minden irányba,
nem kergetik, útját senki nem állja,
pöffeszkedő pózban szél hátára ül,
ő lett az úr itt már egyes egyedül.

Homokból épít fel díszes palotát,
ha összedől, másnap újra nekilát,
port szórni szemünkbe, csak arra való,
a reggeltől estig tartó dáridó.

Nem köti igaz szó, s akármilyen gyors,
hasztalan él az, kit nem érlel a sors,
semmire nincs gondja, vihar a szava,
fut a dölyf a pusztán, sose ér haza.

“Dölyf” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Kedves Andrea és Rzsike, köszönöm, hogy elolvastátok és írtatok hozzá! 🙂 Ölellek mindkettőtöket

  2. Nagyon erőteljes! Mélyen elgondolkadtató – az ember magába tekint, majd körülnéz és látja amint a dölyf szele megérintette a világot, port szór a szemünkbe.

  3. Köszönöm, kedves Gabi, hogy leírtad a gondolataidat, hasonlóképp látjuk; az utolsó sorod a félelem teréről, telitalálat. 🙂
    Köszönöm, kedves Erzsike, igen, mindkét formája helyes, magam is így tudom még mindig. 🙂

  4. Kedves Csilla!

    Jó ez a vers, nekem igazat közvetítesz. A szó mindkét formája használható, értelmes.

    Erzsike

  5. Drága Zina!
    Nagyon jól szemléltetted azt a szélmalomharcot, amit a "dölyf" vív.
    Sok olyan / dölyfös, nagyképű / ember van, aki azért bánt, hogy őt ne bánthassák. Ennél a versnél is ez jutott eszembe: port hint a szemünkbe, hogy ne lássuk gyengeségét, és bár mindennek birtokában van, amit estig épít, reggelre odavan s közben sehol nincs otthona. Se nyugta… Mivel a félelem teréből épít és híján van a szeretetnek.

    Gratulálok, ez a vers is nagyszerű!
    Szeretettel. Gabi

  6. Köszönöm szépen a figyelmeteket! 🙂
    Gábor, örülök neked, az észrevételért külön köszönet! Tudtommal helyes mindkét forma, bár tény, hogy amit írsz, az a gyakoribb. Én viszont így használom élőbeszédben is, (mintha te így értelmeznéd: semmire sincs/gondja; én pedig: semmire/nincs gondja) de most már utánanézek tüzetesebben. 🙂

  7. "Fut a dölyf a pusztán minden irányba,
    nem kergetik, útját senki nem állja,"

    Azt hiszem Zina drága, ezt nevezik telitalálatnak. 😉
    / Miklós /

  8. Kedves Zina!
    Tetszett a versed. Erős a mondanivalója, jó a ritmusa, nem billen meg egyszer sem, jók a rímeid is.
    Ha megengedsz egyetlen szemantikai kifogást: az első és a harmadik versszakban is a teljes tagadáshoz a senki nem illetve a semmire nincs formákat használod, helyesen ez úgy nézne ki, hogy senki sem illetve semmire sincs. Egyébként pedig gratulálok!

  9. Kedves Zina!

    Jó a vers és a lényeg is jól lejön, hiszen a dölyfnek nincs hazája, így valóban sose ér oda.
    Tetszett, grat.
    Kit

  10. Hát igen: ilyen világot élünk.
    Eddig is akadt itt-ott, de ha már ő az úr…
    Változatlan elismeréssel olvastam.

  11. Köszönöm szépen kedves figyelmeteket és a véleményeket!
    Robi, ne legyél soha az! 🙂
    Barna, ha a vers alapján asszociáltál mindarra, amit leírtál, akkor bingó! 🙂 Vagy szerinted mit jelent az, ha valaki dölyfös? 🙂

  12. Biztos hogy ez a dölyf? Nekem erről más jut eszembe. Az öntelt, fennhéjázó , másokat semmibe vevő emberre asszociáltam.

  13. Kedves Zina!
    Nagyon jó! Sőt, kitűnő.
    Szeretettel: Viola (f)

  14. Kedves Zina!

    Szerintem, ez a legjobb vers a dölyfről, amit valaha is írtak!

    Üdv: Ildikó(f)
    U.I.: Aki nem hiszi,járjon utána! 🙂

Szólj hozzá!