Fiatalon

Fiatalon

Először mikor a szemedbe néztem,
éreztem, hogy te leszel az életem.
Mikor megcsókoltál az utca közepén,
megvetés látszott, mindenki szemén.

Tekintetem ide, oda kapkodtam,
látta e ismerős ,hogy csókot kaptam.
Félve léptem be a ház kapuján,
láttam, mérgesen néz rám anyám.

Fiatalok voltunk, szinte gyerekek,
de még most is te vagy az, kit szeretek!
Elszálltak az évek, évtizedek,
véled minden pillanatot, ugyanúgy élvezek!

Kirepültek a gyerekek, az unokák is nagyok,
mit veled megéltem, semmit sem bánok,
te voltál a szeretőm- szerelmem-férjem,
egész egyszerűen te voltál, s vagy, az életem.

Nem bántam meg azt a csodás napot,
mikor fekete szemed rám ragyogott,
szívem édes szerelemmel átölelted,
féltőn átkarolta lelkemet, a lelked

“Fiatalon” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Jó érzésekkel olvastam emlékező versed. Gratulálok kedves Éva szeretettel. Sok örömöt leljetek még nagyon sokáig egymásban .üdvözöllek:b 🙂

  2. Drága Évám!

    Milyen jó is emlékezni a fiatalságra, az első szerelemre, s ha az örökké tart, annál nincs is nagyobb boldogság!(f)
    Szeretem a meghitt hangulatú verseidet, örömmel olvastalak most is.

    Ölellek szeretettel: Icu

  3. Drága Éva!
    Örömmel olvastam boldog életedről, ilyenre vágyódna mindenki, amilyen csak a mesében van.
    Kívánom, hogy sokáig, nagyon sokáig tartson.
    Szeretettel? Viola (f)(l)(f)

Szólj hozzá!