Terrortámadás Párizsban

Terrortámadás Párizsban

Véres nap virradt az Eiffel-torony felett,
Kiszabadult a palackba zárt szellem:
Vérrel ázott földön kell virágot szednem,
Míg Párizs utcáin őrjöng a rettenet.

Elfajzott eszmék áldozati oltárán
Ölnek vígan, – mint vágóhídon a barmot;
Lecsapnak reánk,- mint prédára a karmok,
Mint ragadozó állat,- zsákmányra várván.

Minden utcakövet szent vérrel locsolnak,
Nem számít sem Isten, sem ártatlan ember;
Belemar a szívbe e sötét november,
Virágot tép minden orvul meggyilkoltnak.

Vérrel-fájó könnyek záporozva hullnak,
Zászló takarja az áldozatok testét.
Siratjuk együtt a humánum elestét:
A barbár emlékek soha el nem múlnak.