Nem vár senki
Dobban a beton sietős léptem alatt,
a házsorok között egy darab pillanat.
Elsápadnak a falak, hullámzanak,
az esti fényben félek rám omolnak.
Nyikorgó ajtó, zörgő kulcscsomó.
Hűvös már bennem a lélek, odabenn
nem vár senki aki megölel,
csak egy apró kis lélekharang,
benne emlékek, kicsi csoda,
nézem, majdnem összetörtem.
Iva,valóban a fájdalom,az öröm a csalódás mondnivalónk közlésében.De milyen jó,hogy vannak szavak,melyek leírásával ,könnyebb lesz minden.
Drága Violám!
Hihetetlen az az eufória amit átéltem. Soha nem fogom elfelejteni, ez volt az első ilyen megismételhetetlen érzés.:]
Olvastam a találkozóról, csak azért nem írtam hozzá, mert írtam neked belső levelet.
Jelzek az írásodnál is, nagyon hiteles!!!(l)
Ölellek szeretettel: Ica
Drágaságos Ica!
Remélem, tudtál aludni az örömteljes napod után, mert a sikert sem könnyű elviselni.
Csak emlékeztetlek, ha lesz egy pillanat időd, olvasd el a beszámolómat a Találkozóról, Karácsonyi fények a címe. Rólad is írtam.
Jó egészséget és Áldott Ünnepeket kívánok szeretettel: Viola (f)(l)(f)
Köszönöm a gratulációdat kedves Erzsike!
Sajnálom, (l)-ből, hogy nem tudtál jönni a találkozóra.
Puszillak szeretettel: Ica
Kedves Évi (deva)
Nagyon szépen köszönöm. (l)(f)(l)
Szeretettel: Ica
Köszönöm drága Icu, jóleső soraidat.(l)
Öleléssel: Ica
Kedves Ilonka!
Magányos soraidat én is átérzem! De menni kell tovább, amíg az út tart.
Szeretettel gratulálok én is, a verses köteted megjelenése alkalmából.
Sok puszit küldök: Erzsi