Semmi se maradt
2 éve még csak egy senki voltam.
Akinek nehezére esett beszélni.
Most ennyi idő után visszatértem.
Csak érted küzdeni és élni.
Most pedig már itt vagy velem.
Aztán egy nap eltűntél
Soha vissza se jöttél
Én mindig vártam rád.
De semmi se maradt.
2 éve még máshogy láttam.
Azt hittem elveszítettem.
A lelkem és az életem.
Aztán jöttél Te. És
máshogy láttam mindent.
Most pedig ismét érzem.
Se lelkem se életem.
Se hitem ,se szerelmem.
Csak a szemem.
Csak a testem.
Kedves Renáta!
Ismerős érzések, ismerős gondolatok. Én kb. 7 évenként érzek hasonlót. Vajon miért teremtjük újra és újra? Valószínűleg azért, mert a fájdalom farkasunk újra és újra enni kér.
Üdvözlettel: Ildikó