Szállok
Emlékszem, milyen nehéz volt az életem,
akkor nem hagytam szárnyalni a lelkem,
pedig hajdan fiatal, s szép voltam,
talán akkor boldog, sosem voltam.
Most pillangónak érzem magam,
elfeledem a nehéz, fájdalmas múltam,
könnyedén szállok a magas ég felé,
és leborulok… az úr lába elé…
Összeférceltem, kettétört szívemet,
boldog vagyok, átölelem a kék eget!
Arcom simogatja a szellő fuvallata,
testem, melegíti a napsugara.
Vidáman virágról, virágra szállok,
a hold udvarában, vígan kacagok,
a csillagokkal,összebújva táncolunk,
a felhő paplanja alatt, álomba zuhanunk.
Köszönöm szépen kedves Icu!
Barna! A(f)ndrea!
az utolsó két versszak a kedvencem. szárnyalok velük.
Repülj csak szabadon…szárnyalj!…Gratulálok versedhez szeretettel : B 🙂
Szép versedhez gratulálok! (l)(f)
Nagyon szépen köszönöm kedves Icu! Rzsike!(l)
Még legyél itt is boldog.Imádni való szavakkal írtad le gondolataidat.(l)Éva
Gratulálok.
Nagyon szép vers drága Évám.
Gratulálok szeretettel: Icu(f)
Köszönöm kedves Viola!(f)
Drága Évike!
Kellemesen utaztam szavaiddal együtt s jól éreztem magam.
Szeretettel: Viola (f)(l)(f)