RÖVID LÉTEM SORÁN

RÖVID LÉTEM SORÁN

Rövid létem során
Sajnos nagyon korán
Két embert temettem
S bár sokat szerettem
Ők voltak a ”legek”
Szerény életemben.
Megálmodtak engem
Erős ember lettem
Fáradt őseimet
Nagyszülőkké tettem
Hálás utódokkal
Őket becéztettem.
Sírva is nevettek,
míg a sírba mentek
Minden bánatomra
gyógybalzsamot kentek
Így az én szívembe
Új tavaszt ültettek.
Nem hagytak elveszni,
téves útra menni
És én megtanultam:
hogy a síron túl is,
ha nincsennek úgy is!
Minden szívveréssel
jó őket szeretni.

Fontaines,2015. november 1

“RÖVID LÉTEM SORÁN” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!