Kimondani

Kimondani

Ha volna aki helyemre állna
megmakacsolhatnám magam
és nem költenék ennyit e silányra,
úgyis csak hiszi, hogy dolga van.
Engedném csitulni a vérem,
igaz pirul még mikor siet,
ám szeretne leülni, vagy megállni néha,
önzőek ezek az öreg szívek.
Csak ne lenne ennyi új vesződség,
és még a régiből is van egy.
Édesek Ők, és bennem a szándék,
de Istenem, mond, még meddig legyek…

“Kimondani” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Még sokáig kedves Mara!!!!!!
    …..de jó sorok…..
    üdvözlettel:Marcsi

Szólj hozzá!