Remény

Remény

Reménytelen Reménnyel,
tele a szívem kétellyel,
megint elsuhant egy nyár
s őszbe borult már a táj,
de tartsd csak meg a Reményed!
Anélkül nem élheted életed.

Lelkem a Reménytől reszket
hisz jövőre lesz új kikelet!
Új arcot ölt s fecseg némán,
nem értjük mondandóját ily bénán.

Nem Reméled a legjobbat,
csak várod a holnapodat,
pedig hited az egyetlen
mi átsegít a vészeken.

Reménytelen Reménysugár
hatol át valaki szavain át,
figyelmed magára összpontosítja
és Reménységed hamar visszaadja.

Nem soká’ vissza tér a nyár
s nem leszel egyedül már,
mert veled lesz ő,
kire vártál, a nagy Ő.

“Remény” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. [i]"Új arcot ölt s fecseg némán,
    nem értjük mondandóját ily bénán."[/i]

    Gratulálok: Janna

Szólj hozzá!