Szólok néha
Szólok néha, de nem érdekel senkit,
s messzi lombos erdők avarában se
keres senki szavakat, ott felejtett
néma csönd, lassú enyészet mindenki…
Hogyha kiáltanék ki hallaná meg?
Távoli vízesések moraja tán,
vagy az ég, csillagfényes nyáréjszakán,
Hold, ha megmondja a holnap milyen lesz?
Őszülő avar mit messze hord a a szél…
Senki nem az minek mutatja magát,
minden nyár után ősz jön s utána tél,
s víz mindenfelé és sehol Ararát…
– de minden tél után új tavasz kél -,
s oly jó néha látni szavak aranyát.
tetszett! 🙂
Kedves András!
Utólagosan is köszöntelek Névnapodon.
Te csak nyugodtan szólj, biztos meghallják
Szeretettel olvastalak: Viola :]
Kedves Erzsikék!
Köszönom szépen!
András először is boldog névnapot,ami tegnap volt.:)
"s víz mindenfelé és sehol Ararát…
– de minden tél után új tavasz kél -,
s oly jó néha látni szavak aranyát."
Bizakodjunk.Üdv.Rzsike
Kedves András!
Én, azt gondolom, hogy valaki csak meghallja egyszer a hangunkat,a világűrben- ki tudja?
mi-minden elfér!Ezért. csak szórd az arany szavakat!
Szép napokat kívánok: Erzsi