Színpadon

Színpadon

Elhunyt, drága testvérem,
Emléked kihunyt testvérben;
Bár rólad írom dalom,
Csak játszom a színpadon
Egy érdekes szerepet,
Hol őrzöm még szemedet…

Szívem őszintén gyászol,
A hidegben mégis fázol;
Hiányod éget fájón,
De Te csak nézel vádlón,
Hiszen ismered titkom:
Emléked régóta tiprom…

Szeretetem őszinte,
Érzem, ahogy forr szinte,
Mégis játszom szerepem,
Nem maradt már egyebem.
Ott még őrzöm szemedet,
Őrzöm törékeny kezedet…

“Színpadon” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!