Színpadon
Elhunyt, drága testvérem,
Emléked kihunyt testvérben;
Bár rólad írom dalom,
Csak játszom a színpadon
Egy érdekes szerepet,
Hol őrzöm még szemedet…
Szívem őszintén gyászol,
A hidegben mégis fázol;
Hiányod éget fájón,
De Te csak nézel vádlón,
Hiszen ismered titkom:
Emléked régóta tiprom…
Szeretetem őszinte,
Érzem, ahogy forr szinte,
Mégis játszom szerepem,
Nem maradt már egyebem.
Ott még őrzöm szemedet,
Őrzöm törékeny kezedet…
Nagyon szépen köszönöm! Üdv. Bella
Nagyon megható, szomorú vers…