Végre itt van

Végre itt van

Csodás, fehér havon siklik a szán,
hangosan megszólal a csengettyű,
a mikulás már a kertek alatt jár,
puttonyában, játék,csoki, sál,kesztyű.

A gyermekek megszeppenve várják,
dalokat énekelnek reszkető hangon,
sok ajándékot kapnak, s ezt tudják,
szép sorban ülnek a pamlagon.

A mikulás sorban kihívja őket,
ők szavalnak, énekelnek,
a csomagért tartják kis kezüket,
és boldogan helyükre sietnek.

Vége van az ünnepségnek,
a puttonyával tovább indul,
boldogan búcsúznak a gyerekek,
s a csomagokat bontják vadul.

“Végre itt van” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. [center]"a csomagokat bontják vadul."
    naná 😉
    Örömmel olvastalak.[/center]

  2. Kedves Évi! Ica! Icu! Rzsike! Zsermen!
    Nagyon szépen köszönöm (f)

  3. Kedves Évi!
    Örömteli szép versed, megőrzött gyermeki lényed tükrözi. Szeretettel olvastalak. Éva(f)

  4. Drága Évám!

    Nagyon bájos ez a versed is, nekem is az Rzsike által kiemelt versszak tetszett a legjobban.:) De bontogatnám én is vadul azt a csomagot!

    Gratulálok szeretettel: Icu(f)

  5. Kedvenc:
    "
    Csodás, fehér havon siklik a szán,
    hangosan megszólal a csengettyű,
    a mikulás már a kertek alatt jár,
    puttonyában, játék,csoki, sál,kesztyű."

    Grat.:)

Szólj hozzá!