Múzsám

Múzsám

Egy fuvallattal elterelte a Napot,
felvette bársony köpenyét
az égi ékszerész.
A lét peremén
kalandor másodperceké
lett a tengernyi szín, orgia,
s új alakban tovakéklik a titka.
Eltévedtem, hallgat a múzsa,
a sűrű csendben elhagyatva
minden mondat, minden szó
összecsomózva.
Könnycsalogató búcsúcsókja
megérinti homlokom.
Utánam nyúl egy orgonaág,
most hideg ráz,
nem hagytad, hogy öleljelek.

“Múzsám” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen a kedves soraitokat [color=#9900ff]Évike (bogyi), Zina, Évi (deva)[/color] Külön, külön is kedves minden h.szólás, elismerő szó.
    Szeretettel: Ica

  2. Ica kedves,többször olvasandó nagyon szép szavak:)

    "Eltévedtem, hallgat a múzsa,
    a sűrű csendben elhagyatva
    minden mondat, minden szó
    összecsomózva."
    Amikor bemásoltam .látom Icu is ezt választotta,de akkor is marad -nekem is kedvenc:)
    üdv:M:)rcsi

  3. Drága Icám!

    "Eltévedtem, hallgat a múzsa,
    a sűrű csendben elhagyatva
    minden mondat, minden szó
    összecsomózva."
    Remek, mint minden versed…. átölel téged és szavakat lehel homlokodra a múzsa.:)
    Gratulálok szeretettel: Icu

Szólj hozzá!