Magamba zárkózva

Magamba zárkózva

Térképet adtam a szívemhez
s te bejártad az út minden zegét – zugát.
Megéltél zivatart, dermesztő hideget,
s megízlelted a nap sugarát.
Vártam rád. Hittem: ha benyitsz,
lelkemről lehullik minden bilincs.
De magamba zárkózva egyszer csak rájöttem,
hogy az én szívem ajtaján nincsen kilincs…

“Magamba zárkózva” bejegyzéshez 30 hozzászólás

  1. Dehogy nincs! Csak megvárja annak az érkezését, aki elég erős, és talán méltó, a zár nyitját megpróbálni.
    Boldog Újévet, Andrea!
    B.

Szólj hozzá!