Az esztendők találkozása

Az esztendők találkozása

Szilveszter éjszakáján,
hol esztendők paroláznak,
az emlékezés és az esély
most egymásra licitálnak.

Ajtók, ablakok csukódnak,
nyílnak helyettük újak,
az Ó- és Újév ölelkezik,
itt nincs helye háborúnak.

A régi mutatja kincseit
némán, sebeit takarva,
hisz az új csábítón fehér
vonzerejét meg nem zavarja.

Tisztasága sokat ígér,
benne vágy, óhajok halmaza.
Mennyi elsuttogott fohász,
számtalan könyörgő ima.

Áldást kérő gondolatok,
fogadkozó szép szavak,
ajándékul lehetőség,
bár nincs rajta selyemszalag.

Reménykedik ma éjjel
a hittel burkolt fájdalom,
bizakodó vágy csillan
gyötört, sápadt arcokon.

Mosolyog a szerencse,
most szelíden simogat.
Az új esztendő sokat ígér…
Valóra váló álmokat…

“Az esztendők találkozása” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. …úgy legyen! Minden álom, kívánság, elhatározás váljon valóra és legyen szebb az az Év a többinél!
    Az Ó-ÉV búcsúztatás általában örömben, vigasságban zajlik, talán, hogy a sok átélt fájdalmat, csalódást el tudjuk feledni…
    Kívánom, remény világítson minden kis ház ablakán, és szívünkben!
    Szeretettel Vadvirág

Szólj hozzá!