Ragyogva
Nézd hogy ránk köszönt megint,
az alkonyat.
S fülünkben csengenek lágyan,
az édes-elsuttogott szavak.
Nézd hogy ránk köszönt megint,
valami új-régi ismert-ismeretlen.
S mi egymásba fonódva ismét,
lobbanó-lángoló szerelemben:
Születünk ujjá… Ragyogva.
Kiskőrös; 2004.Február 15. Vasárnap.
Ez az, kedves Józsi,
verset írni így kell,
küldjél hamar másat:
kérünk szeretettel!
üdv. János
Köszönöm kedves szavaitok. Örülök hogy tetszett a versem.
Egy rövidke kis költemény még régröl, de fontos még számomra.
Boldog új évet nektek is.
Üdvözlettel; Bakos Attila Péter.
Kedves Attila!
Ragyogó a kis versed.
"S mi egymásba fonódva ismét,
lobbanó-lángoló szerelemben"
Üdvözlettel…boldog ÚJ ÉVET!!!
Kövesdi Teri
Ennél szebben, nem is lehetett volna!
Üdvözlettel: Ildikó
Ragyogó! BÚÉK! Robi