Tűz
Aranysárga lángnyelvek mulatoznak,
a kandallóban pattognak az izzó fák,
olyan, mintha ütemre dobolnának,
hallgatom, és érzem az ünnep mámorát.
Karácsony van, hallom a csengettyűket,
a tűz fénye bevilágítja az egész szobát,
nézem az udvaron a színes égőket,
érzem a szegfűszeg, és fahéj illatát.
Vendégeket várok, nemsokára ide érnek,
a kandalló előtt egy pohár bort kortyolgatok,
megszólal egy csodaszép karácsonyi ének,
ezek olyan szelíd, meghitt pillanatok.
Évikém ez csodaszép, meghitt, nyugodtságot áraszt és boldogságérzetet kelt!
Szeretettel gratulálok, Zsófia
Kedves Andrea! Bizony nagyon jó lenne! Köszönöm!(f)
Drága Ica! Köszönöm szépen!(l)
Kedves Vadvirág! Örülök,ha feltudtam idézni a Karácsony pillanatát!(f)
Köszönöm szépen Zsermen! Jól esnek a szavaid!:)
Drága Icu! Köszönöm szépen! Örülök,hogy tetszett(l)
igen… olyan jó volna ezeket a pillanatokat elraktározni, hogy elő tudjuk venni őket amikor nincs jó hangulatunk.
Meghitt, szép versednek igazán jó hangulatot adtál kedves Évi!
Szeretettel olvastam: Ica
Soraid meggyőzően idézték, láttatták a karácsony meghitt pillanatát.
Tetszett. Vadvirág
Drága Évám!
Bensőséges, meghitt, csodás vers! Milyen hamar elmúlnak az ünnepek, s jönnek a szürke hétköznapok, de éljük meg a hétköznapokat is szeretetben, a kandalló előtt ücsörögve.:)
Szeretettel gratulálok: Icu(f)