Az éj hideg

Az éj hideg

Hidegfehér, sötét az éj. Csillám szitál.
Rideg, kopár a táj, csillaghomály. Te még
remélsz. Kimondanád a szót, a nevét.
Szíved örömben ég, zenél, kiált.

Könyörgöm, értsd ezt meg! Ma már helyénvaló,
ha vágysz szerény csodát, és nézd! Szénát
terít az együgyű nép! A Hold is rég várt,
ma benéz, s bebocsájtást kér az irgalom.

Három jó bölcs jő, hazájuk Napkelet.
Arany-ezüst, van úgy vagy hat marék.
Csilingelő halom, illattal telt a lég.
Szemnek bűv' e kincs, s remény a lelkeknek.

Hálát dadog a száj, és csendben sír a szív…
Na nézd a boldog anyát, 'kinyílt' ahogy repes!
Arcán szelíd öröm pirul, de miért töröl szemet
az ács?.. Ne hidd, hogy bús szegény, vagy oly naiv.

A hír szárnyat bont, repül. Boldogan rohanva jár.
Ma szépre ébred, nyílik az ég, s a föld. Örök
reményben a jövő, mert Ő közénk költözött.
Nem emberi, szeplőtelen volt a fogantatás.

“Az éj hideg” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Nagyon szépen köszönöm az olvasást és a dicsérő szavakat versemnel. Szeretettel láttalak benneteket most is, mint mindig. Olelesemmel:b:)

  2. Kedves Barna!

    Gyönyörű ez a versed is. Szeretettel gratulálok: Zsuzsa:)

  3. Kedves Barna na ezért nem sértés tőled a jobbító szándékú észrevétel aki így ír ………….megtisztelő tőle inkább a figyelem gratulálok nagyon szép versedhez Anikó;)

  4. Szép szavakkal színezted ki a szeplőtelen fogantatás eseményét, fogadtatását.
    Jó volt olvasni. Vadvirág

  5. Hálát dadog a száj, és csendben sír a szív…
    Na nézd a boldog anyát, 'kinyílt' ahogy repes!
    Arcán szelíd öröm pirul, de miért töröl szemet
    az ács?.. Ne hidd, hogy bús szegény, vagy oly naiv.

    GRATULÁLOK BARNA,minden versszakához,nekem ezt tetszett a legjobban.Rzsike

Szólj hozzá!