Nem tél a tél
Nem tél a tél, vajon lesz-e nyár,
rügyfakasztó kikelet nyomán?
Gyöngyharmatot hullat-e az ég,
s búzatáblát ringat-e a szél?
Megáll az Úr szava, mit ígért;
amíg „lészen”, ad a Föld termést.
Nem pusztítja többé vízözön,
szivárvány feszül, Ég – Föld között.
Bár a világban oly sok a bűn,
Mennyből kegyelem fénye vetül.
Türelmesen vár még az Isten,
hogy megtérjen az ember hittel.
Hálás szívvel dicsőítem Őt,
a mindenkor hű, jó Teremtőt.
(2016-01-17)
Drága Ica!
Köszönöm látogatásodat, kedves hozzászólásodat.
Szeretettel: Rózsa(f)
Drága Rózsika!
Szép versedben az urat dicsőíted hálával, mert amit ő ad, helyébe oly keveset kér.
Szeretettel voltam nálad: Ica
Kedves Margit!
Köszönöm szépen kedves hozzászólásodat és gratulációdat.
Szeretettel: Rózsa(f)
Kedves Rózsa!
"Nem tél a tél,"…ahogy írtad..
Sajnos,az időjárás nagyon megváltozott.Már a virágok sem tudják,hogy mikor nyíljanak.
Decemberben ibolya és százszorszép nyílott az udvaromban.
Nagyon tetszett a versed, gratulálok!
Szeretettel:Margit(f)