Mit ér a kincs

Hiába győzködött szegény anyám,
gúnyosan nevettem szelíd szaván,
azt mondta; – mit ér a kincs, a vagyon,
hazudva szeretni, magam csalom.

Igazi gazdag, ki szívből dalol –
uraknak, apróért, nem udvarol,
s az, kinek álma a mennyekig ér,
s megtudna halni a szerelemér’!

Magasan állok a hegy tetején –
mit ér a kincsem, és mit érek én?
Hiányod mélybe lök, beléhalok,
nélküled annyira szegény vagyok.