Dereng a hajnal…

Dereng a hajnal…

hajnallik, pitymallik,
Nap, világra hullik
langy-selyem meleggel,
lágy-ölelő csókkal

harmatos gyöngyökkel
csikland göröngyökkel
talpad alatt bársony
zöld- fű szalagokkal

illatodban olvad,
rózsafa ragyogva
már el nem ereszti
pántlikádnak foglya…

szeleburdi szellő,
ha hozzád közel jő,
ajkadra lop csókot
hajad összefonja…

“Dereng a hajnal…” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Ragyogó szép vers, kedves, játékos, idilli képek.
    Nagyon tetszik, üdvözlettel: Ildikó:)

  2. Kedves Barna!
    Nagyon szép, festői ez a derengő hajnal.
    Szeretettel gratulálok! Rózsa:)

  3. Itt jártam,olvastam,szeleburdi szellőként távozok,de itt hagyom jó kívánságom:))
    üdv:M:)rcsi

Szólj hozzá!