Igazgyöngy

Igazgyöngy

Leszáll az este melletted kéne lennem.
Fogni két kezed suttogni füleidbe édesen.
Szétfeszít a fájdalom úgy hiányzol.
Keserves könnyeim párnámra hullnak.

Én sem értem mért
facsarodik így a szívem.
csak azt érzem ez nem
a képzelet játéka.
S nem jön megy mint a
sebes vonat a síneken.
Hanem itt marad örökre a szívem
közepén az igazgyöngyként
csillogó szeretet melyet töled kapok.

2014. március 5.

“Igazgyöngy” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Szívfacsaró, ha az élet úgy hozza, hogy nem lehetünk a szerelmünkkel. Viszont ha szeretünk és szeretnek, az kincset ér. 🙂

Szólj hozzá!