Idő, mely kulcs az élethez

Elrendeltetett!

A Te időd most lejárt!
Az Úr a kulcsot visszakérte.
Haza tértél hozzá
Már nincs szükséged az időre.

Testruhádat levetetted
Lelked a fénybe ért,
Mennyei boldogságba
Ahol minden végre szép.

A csend illata mely körbefonja
Megkoronázza a napot.
Csak elárvult gyermekeid
Sírását hallgathatod.

Elhalkul a zene,
Égő könnycsepp még
Öntözi a nehéz földet,
Mely örökre betakar.

Emlékezésekben, szívetekben,
Ha Reám gondoltok mindig
Közöttetek leszek, de
Itt most végre megnyugodhatom.

Nem búcsúzom Szeretteim!
Ne sírjatok, hiszem, találkozunk
Atyánknál örök boldogságban,
Ahol nem fáj már semmi sem!

91 éves Anyukám február 22-én tért vissza az Úrhoz, örök boldogságba megpihenni.

“Idő, mely kulcs az élethez” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Köszönöm drága Erzsike biztató szavaid. Most különösen jólesik. Szeretettel Éva(l)

  2. Kedves Éva!
    Szeretettel olvastam gyönyörű versedet, és én is érzem, tudom, szívünkben örökké őrizzük szeretteinket.
    Szép napokat kívánok: Erzsi

  3. Kedves Éva! versed gyönyörű, az elfogadás a hit és a szeretet. Köszönöm, hogy olvashattam.

  4. Szeretettel ölellek deva! Vannak helyek, ahol örvendeni kell, ha valaki az Úr elé léphet…
    A versed, mintha ezt idézné.
    Az én nagyim most 93 éves. Átérzem, a veszteséged. Nekem is hiányozna, ha a nagymamám az örök boldogságba távozna.
    Szeretettel olvastalak.(f)
    Kit

Szólj hozzá!