Csomor Henriett Szent Mihály lován

Szent Mihály lován

Ostoba kegyetlen halál.
Tűnj a szemem elől,
te csak fájdalmat okozol.
Ha eljön a kaszás, körbe se néz,
s nem kérdezi, hogy elviheti,
Csak könyörtelenül lecsap áldozatára.
Fogd már fel, hogy felesleges vagy.
De neked ez sem számít. mindenkit elviszel,
aki kicsit is számít.
Neked a szeretet mit semmit sem jelent,
Csak összetöröd az itt maradtak lelkét.
Vissza sem nézel, csak előre.
Szemünkben nem látod az
apadhatatlan könnyeinket elhunyt szeretteinkért.
Szent Mihály lován vágtatsz láthatatlan
fekete hintódban, diadalittasan.
Itt hagyva a remény vesztet
fájdalmat lelkünkben.

2016. február 25.

“Csomor Henriett Szent Mihály lován” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Rzsike
    Köszönöm szépen hogy olvastál. nagyon örülök hogy tetszett a versem.(f)

  2. Kedves Henriett!

    A cím alapján drámát vártam, és annak is kellene lenni a tartalom értelmében, de legnagyobb sajnálatomra a drámaiság eszközeivel nem éltél. Pl nem érzem a témához illőnek a "Tűnj a szemem elől, te csak fájdalmat okozol" sort. A hétköznapi beszédben számtalanszor alkalmazzuk ezt a szófordulatot, de pont ezért elveszi a téma drámaiságát, ráadásul olyan megállapítást tartalmaz, ami eleve nyilvánvaló, hisz kevés halálról mondható el, hogy nem okoz fájdalmat. Persze, nehéz a drámát versbe szedni, de egy feszítettebb versszerkezettel, még ezekkel a sorokkal is erőteljesebb hatást lehetett volna elérni.
    Szeretném, ha soraim nem vennéd sértésnek, mert nem áll szándékomban, csupán a formai és tartalmi összhangra szerettem volna felhívni a figyelmedet.

    titus56

Szólj hozzá!