Ámulat
Nagy tudású elméd,
ámulatba ejtett.
Ahogy beszélsz hozzám,
és én csak figyellek.
Figyelem a szádat,
melyet a szó, elhagyja.
S hallgatom, mint erdő,
ha szellő ringatja.
Iszom minden szavad,
mely lelkem meghatja,
mint a virágos rét,
ha eső itatja.
Okos éles elméd,
ami, oly gyorsan jár,
mint fürge lábú gyík,
amikor lesre vár.
Értékes minden szó,
mely ajkadról fakad.
Megered tőle tán,
a kis hegyi patak.
Oly tisztán csengenek,
mint tisztán csengő érc.
Megborzongok tőle,
mint a széltől a bérc.
Észjárásod olykor,
hengerlő erejű.
S amikor kimondod,
mint virtuóz hegedű.
Úgy zenél húrjain,
táncolva a vonó,
örömet, bánatot
is, felszabadítón.
Te ébresztesz engem,
ha a hajnal virrad.
Úgy szólítasz engem,
Te kis hajnalcsillag.
Oly szép szavak tőrnek,
néha ki belőled.
Elneveztél engem,
Síva istennőnek.
Ilyen szép szavakat,
nem mondtak még nekem.
S nem fogták szorítón,
féltőn sem a kezem.
Hogy földivé válok-e,
vagy égi istennőnek,
az még a rejtélye,
bizony a jövőnek!
Te mondtad, hogy ez már,
több mint egy szerelem.
Hogy plátói marad-e?
Ez maga a rejtelem!
Az bebizonyosodott,
lélekben egyek vagyunk.
S egyformán forog a mi,
gyorsan járó agyunk!
Ha a sorstól ennyi járt,
azt is megköszönöm.
Te voltál vidámság,
s Te voltál az öröm.
S ha a Te szerelmed,
mégis megmaradna?
Megörökítem én,
s legyen halhatatlan!
Szalianna (handshake)(heidy)
Kedves Ica! Köszönöm a rózsát!
Te vagy a harmadik akinek a véleménye számomra ajándék! Te szép szavakat írsz amiket én használtam a versben. Könnyű volt! Egy olyan nagylelkű, okos, intelligens ember szavait kellett csak leírnom, és a hatását amiket kiváltott belőlem!
Üdv: Szalianna
Kedves Kitti!
Te vagy a második, nem a sorrendben, hanem akinek a véleménye mérvadó számomra!
Szinte minden szépet, amiket kaptam felsoroltad! Megérezted! Köszönöm!
Üdv: Szalianna
Köszönöm kedves Barnaby!
Üdv: Szalianna
Kedves Ildike!
Ugye tudod, hogy sokat adok a véleményedre! Nagyon jó megfigyelő vagy!
Nem volt véletlen a változás.
Eddig arról szólt a vers amit Ő adott nekem, és amilyen hatással volt rám!
De a következő versszakokban a kétely! Nehéz volt elhinni, hogy nekem valaki így nyilvánuljon meg! Idéztem szavait, amiket még nekem mondott. Igaz, hogy nem tettem ki az idéző jeleket. Tudatosan nem! Aztán arról írtam amiben egyformák vagyunk.
De ha mind ez igaz, a sorstól megköszöntem! Oly sokat nyújtott nekem, hogy ezért cserébe és hallhatatlanná teszem. Ez a válaszom, / magyarázatom /!
Üdv: Szalianna
Nagyon tetszik a versed, kedves Szalianna!
A tizennegyedik versszakban megtörik a dallam, egyébként az élmény tökéletes volt!
Szeretettel gratulálok: Ildikó(f)
A szerelem egy módosult tudat állapotot idéz elő. Kellemes, bizsergető, és hajlamos átmeneti válságot okozni…akkor van baj, ha az "ebredes" kellemetlen kiabrandultsaggal történik. A versed alapján a Te esetedben nem erről van szó. Maradjon, és örökítsd meg …Gratulálok:b
A lélekazonosság képes ekkorafigyelemre és elismerésre.Tisztelet, öröm, vágy, hála és szerelem van a sorok mögött. Nagyon tetszik a versed.
Üdvözlettel
Kit
Tetszett az alkotásod kedves Julianna!
A szép szavak ereje…(f)
Szeretettel gratulálok: Ica