Díjátadás

Díjátadás

„Jóska, levelet hozott a posta!” – énekli a vidám nóta.
Ez a levél komoly irat nem vitás, nem egy vacsoracsatára meghívás.
Aki kapta tudta, várta, egy bennfentes ezt megsúgta
Komoly ember aki adja, komoly művész aki kapja
komoly helyen, országházba’ ;,komoly arccal mosolyogva.
Igen a díj, kitüntetés, az eredmény elismerés
Komoly munka van mögötte, nyilvánosan lesz hirdetve.
Vannak akik kimaradtak, vagy örökre lemaradtak!
Álmatlanul forgolódnak, No még ilyet! – így morognak.
„hogy ez ilyen díjat kapott?!! – Nincs igazság, csapok papot!!”
(A díjat azt mindig adják) annak akinek akarják.
Mi tagadás kell a hátszél, hiszen mindig van ellenfél.
Bizony nagy a tülekedés, nyalás-falás, könyökölés!
Ügyes mentor, komoly szponzor, aki segít és nem gátol
No és egy megmondó ember aki így szól: nekünk Ő kell!
Hiszen tábora van komoly!- és ez most már hozzánk sorol:
Ez az élet már csak ilyen, díjunk pedig van dögivel!
Babérkoszorú, keresztek, csillagok és érdemrendek,
plecsni, szalag, oklevelek, s mellérendelt zsíros csekkek
ÍGY GODOLKODIK AZ IRÍGY! AKI NEM IRÍGY VISZONT ÍGY:
Kitüntetett díjazottak, örüljetek díjatoknak!
nem kérdeztétek mit kaptok, csak adtatok ,csak adtatok.
A Nemzetnek asztalára roskadásig pakoltatok!
Most hozták a hírt, még meleg! díjazatlan kis művészek
Alapítottak egy díjat: A Közönségsiker díjat
Ennek van egy felsőfoka, s a színpadon lett átadva,
És a közönség adta át: A Tomboló Siker díját!