Szirompelyhek

Szirompelyhek

Tündöklő verőfény vetül a kertekre,
újulás és mámor épül a sejtekbe.
Lázpírján pitymallat, szeplőtlen ragyogás,
csendülő dallamok – érzéki csacsogás.

Bűbájos táncával világot babonáz,
agg búcsúzó téllel nevetve paroláz.
Tüllfátyolt felöltött – sziluettje sejlett,
csillogó gyöngyöket a felhőkbe rejtett.

Pattan egy rügyecske – pisszen egy új élet,
bágyadtan nyújtózik, szepegve feléled,
gőgicsélő remény – mézédes sejtelem,
bomlik le gúnyája – lágyan és nesztelen.

Ablakon bekopog a kecses kikelet,
új most kinn a divat – más lett a viselet,
attraktív kosztümben – lágy szirompehelyben,
bereppent a tavasz parfümös kehelyben.

“Szirompelyhek” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Kedves Piroska!

    Egyszerűen bűbájos. Csodaszép! Gratulálok!

    üdvözlettel: Laca:)(f)

Szólj hozzá!