Mindennap nyit valami új…
Úgy tervezem, hogy maradok,
csak fáradt vagyok kicsit.
Hallok sürgetést, dallamot,
a madarak szárnyait.
Mindennap nyit valami új…
ami mozdulni késztet.
Ösztönből szorgalom. Hangsúly
a változó természet.
Minden részlet pulzál, lüktet.
Fű, fa, virág, csupa élet.
Nem kérkedik, de büszke,
Nézd! Bennem is van tüske…
Úgy tervezem, hogy maradok,
Vihar utáni a csend…
Letisztult színárnyalatok,
“ki, mit érdemel” sorrend.,
Mentett forrás, cseppből tenger,
amihez nem kell térkép,
s maga a lét az ellenszer.
Rakd újra, hogyha széttép…
Hallod a tavaszi zsongást…?
A légzést, keringést, mozgást?
Parányitól tanulok.
Aprókból hatalmasok…