Egy szebb világ
Sátán világát magam mögött hagytam.
Egy teljesen új világba érkeztem.
Hagytam magam teljesen elvarázsolni.
Szívem nyugodtan vert, félelmet,
s szorongást itt nem ismertek.
De láttak rajtam e- féle nyomokat.
Egy idős úr, talpig úriember,
szeretet árad belőle;
felém nyújtotta kicsi kezét
szét áradó melegségét éreztem.
Lassan felállított, s magához ölelt,
oly szorosan, ahogy én akartam,
s el sem engedett.
Törölte könnyeimet,
s kapaszkodtam belé miközben zokogtam.
Ringatott, s simogatott, akár
egy kisgyermeket, míg megnyugodtam.
Miközben rendbe szedett, mesélt, annyira
közel állt hozzám, s nagyon szerettem.
Kézen fogott, kisétáltunk a tengerpartra,
szűk kis utcák vérvörös rózsákkal voltak teli.
Forró homokban lépkedtünk, a tenger halkan morajlott,
leültünk, s örült, milyen nyugodt vagyok.
Hirtelen felé fordultam, nem akarok
többé elmenni tőled, itt akarok veled
maradni örökre, hogy ölelj még,
s kapaszkodhassak beléd.
Pszt, tette ráncos ujját szám elé.
Itt maradsz velem, a tükröt,
eléd kellett volna tennem,
mikor megérkeztél de összetörtem.
Szemeid fényében fájdalmat,
s szeretetéhséget láttam.
Felejtsd hát el a te általad nevezett
sátán világodat.
S éld az életet velem,
melletted leszek, őrizve
ölellek még szükséged lesz rám mellé bújtam,
s ölelve mondtam neki:
mindig szükségem lesz rád!
Szemei könnytől csillogtak,
percekig nem beszélt, csak
kezemet fogta, ami nekem egy
boldog világot jelent.
átdolgozva: 2016 18.