Nincs rá balzsam!

Nincs rá balzsam!

Zongorám billentyűje
csak hallgat. Látom csüggedt.
Tört lelkű magányomon
lelkem fájdalma lüktet.

Hangszerem billentyűjét
simogatom! Itt vagyok!
Megvigasztal, rejtelmes,
káprázatos, és ragyog!

Eltűnődöm egy dalon,
új zenét kell alkotnom!
Csillagösvény, szerelem!
Igen, ehhez ragaszkodom!

Szerelmem elmerengve
ül látom, a szomorút.
Fotel karján könyököl.
Boldogtalan, nyomorult.

Nem szólunk már egymáshoz,
a csöndlepel sem moccan
Mámor is romokban van
otthonomban, lám mostan!

Messze jár gondolatunk.
Mit ér a hírnév, dallam?
Ha a szerelem meghal,
boldogságra nincs balzsam!

“Nincs rá balzsam!” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Drága Margitkám!

    Szomorú lélekkel, mely versedből sugárzik, de annál nagyon szeretettel gratulálok és ölellek: Zsuzsa:)

  2. Igaz gondolatok, és szomorúak is egyben…gratulálok versedhez:b

  3. Kedves Margitka!
    Szeretettel olvastam szép, szomorú soraidat. Szép gondolatok. Gratulálok Erzsi

  4. Kedves Margit!
    A szerelem nem hal meg……..főleg amíg ketten vagytok.
    Az élet ajándéka ..számítani lehet egymásra
    minden helyzetben.
    Sőt,ha már egyedül maradunk…..velünk marad a sok szép emlék…
    nagy kincs.
    Szeretettel:K.Teri

  5. Kedves Margit!
    Nagyon szép a versed, Gratulálok!
    Szeretettel: Rózsa(f)

  6. Mély, elgondolkodtató, szomorú vers… hiszem, hogy az élet egy örök körforgás – valami véget ér, megállunk, gyászoljuk, de ebből az elmúlásból születnek az új dolgok.

  7. Hát igen,ha a szerelem meghal,arra bizony nincs balzsam,abból a kiábrándultság fakad!! és onnan nincs visszaút. (f)gratulálok,szeretettel Ágnes

Szólj hozzá!