Szívkötelék

Szívkötelék

Ma lángvirágos éjszakába lobban,
s a télbe írja dallamát a lét,
mosoly parázsa éget, és a szomjam
erős karodban úgy repíti szét

a vágy hevébe olvadó valómat,
akár a fény a csillagok ködét,
a lélek álma táncra kél, s hajózhat
gyönyört hasítva, szenvedély ölén.

Ha mégis egyszer éj taván kifogja
idő halásza hófehér neved,
imámba zárva szíved itt dobogna,

enyémmel égben egybeköttetett,
örök pecsétje csókod, óv naponta,
ragyogja rám a hálaéneked.

“Szívkötelék” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen, hogy elolvastátok és írtatok hozzá; a névnapi köszöntésekért külön köszönet és ölelés, nagyon aranyosak vagytok! 🙂 :]

  2. Hú, ez mellbe vágott, annyira lendületes, annyira szép, annyira felemelően szerelmes! Tibor 😉

  3. Drága Zina!
    Isten Éltessen! Boldog névnapot kívánok !!!
    Szeretettel: Rózsa(l)(f)

  4. Zina, Drága Lelkem! Ez valami gyönyörűséges "szerelem-ima". szívből gratulálok és sok szeretettel ölellek: Zsuzsa:)(l)

  5. Csuda- szépen megírt szerelmes ének vallomás, szonett…szeretettel gratulálok, örömmel olvaslak mindig. 🙂

  6. "Gyönyört hasítva"érkezett a tavasz hozzád is Zina:)
    Szenvedélyes,szerelmes,gyönyörű szonett.Van kedvencem-"mosoly parázsa éget"-
    gratula:M:)rcsi

  7. Simogató, lágy, mégis van benne erő. Csodás szerelmes szonett. 🙂

  8. Ebben is, de az utóbbi verseidben általában igencsak szerelmes vagy, kedves Zina. Ez is nagy nyereség, de az még inkább, hogy formailag jól kidolgozottak, képszerűek.

Szólj hozzá!