Szegek

Szegek

Minden nap beütsz egyet, de már észre sem veszed,
nem szándékosan teszed, ilyen a természeted,
lassan tele lesz már szegekkel a lelkem,
visszaütni nincs már erőm, sem kedvem,
hagyom inkább magam, ártani már nem bírsz,
hittel vérteztem fel magam a szegeiddel szemben,
hitem erősebb a rossznál és győzelmet remél,
nem adom fel könnyen, hiszek a szeretetben,
ameddig el nem jön a csend ágán ül lelkem.

“Szegek” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Barna!

    Köszönöm a gratulációt és a figyelmedet! 🙂 A "szegeket" már rég nem számolom, de megszokni nem tudom. A csend talán az ördögöt is legyőzi.

    Üdv. Melinda

  2. Kedves Kitti!

    Köszönöm, hogy elolvastad a versem. Tudod néha már úgy érzem túl sok a szeg.:( De ahogy a versben írtam: a szeretetnek győznie kell. 😉

    Üdv. Melinda

  3. Kedves Melinda!

    Mindannyian kapjuk a szegeket. Lám, mint Jézus a keresztfán… Csak a szeretet képes igazi fájdalmas szegeket a lélekbe verni… Viszont aki nem szeret, nem is él. 🙂
    Üdv.
    Kit

Szólj hozzá!