Menny és pokol

Menny és pokol

A menny világa oly szépséges,
mit a képzelet fel nem érhet.
Lásd; tavasz, nyár ősz milyen csodás!
E földi szépség csupán fonák.

A Mennyeinek fordítottja,
bűn, s a zord halál árnyékolja.
De ragyog a szép Hajnalcsillag,
igaz hit egén remény virrad.

Keskeny bár az út, kövesd fényét!
Kerüld széles út sötétségét,
mely visz az örök kárhozatba,
pokol tűzét nincs, mi eloltsa.

(2016-05-17)

“Menny és pokol” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Éva!
    Jól látod, igen, így van. szeretettel köszönöm gratulációdat: Rózsa(f)

  2. Kedves Rózsa!
    Látom, azok közé tartozol, akik hitükből merítkeznek, mikor írják a versüket.
    Gratulálok hozzá, szeretettel:
    Ildikó(f)

  3. Drága Ica!
    Köszönöm szépen kedves véleményedet.
    Szeretettel: Rózsa(l)

  4. Kedves Kitti!
    Sajnos igaz, köszönöm szépen olvasásodat.
    Szeretettel: Rózsa:)(f)

  5. "pokol tűzét nincs, mi eloltsa."

    Ez már itt a földön elkezdődik… Örömmel olvastam a versed!
    Kit

  6. Köszönöm szépen tetszésedet és gratulációdat, kedves Margit.
    Szeretettel: Rózsa(f):)

Szólj hozzá!