Őszi reggel
Színes ruhába öltözött a határ.
Pirosba, sárgába, úgy ahogy kijár.
Bokrok, és fák, kopaszon és buján.
Bokrok között szarvasok, őzsuták.
A napsugár rájuk, boldogan nevet.
A természet megadta-e utolsó kegyet.
A vaddisznó után, kölykei szaladnak.
Ők a szántó – vetői erdei avarnak.
Munkájuk nyomán, elindul a bomlás.
Amit, nagyon szeretnek az erdei gombák.
Levélrothadástól, s annak melegével,
a föld alatt fejlődik a növényi élet.
Ez lesz tápláléka az erdő népének.
Ettől válik jobbá, számukra az élet.
Vaddisznók, őzek, csodás szarvasok.
Sütkéreznek még a meleg avaron.
Hosszú szarvasbőgés messzire elhallik.
Az erdő mélyén vidám élet zajlik.
Üdv: Szalianna Nívódíjas íróm költő, előadó.
Kedves Terike!
Boldoggá tettél a hozzászólásoddal! Ha írásommal eléd tudtam varázsolni emlékképeidet!
Köszönöm!
Üdv: Szalianna
Kedves Szalianna!
Gyönyörű verseddel elibém varázsoltad az erdőt!
Erdő mellett születtem és nevelkedtem…nagyon kedves
nekem.
Szeretettel köszönöm ezt az "élményt"!
Kövesdi Teri
!
Gyönyörű vers
Kedves kis Kittike!
Számomra mindig az a feladat, hogy láttatni tudjam, másokkal is, amit én látok!
Örülök, hogy tetszik!
Szeretem képeket rajzoltál elém a sok csodálatos erdei állatkával. Köszönöm.
Kit