Mindenszentekre

Mindenszentekre

Felölti az este fekete bársonyruháját,
a temetők világosak, égnek a gyertyák.
Minden szál gyertya azokért van gyújtva,
kik már nincsenek közöttünk, pihennek a sírba.
Elmúlt életek, mint fákról a lehullott levelek.
Melyet már nem fújnak többé tavaszi szelek.
Mindszentek napján csak szótlanul állunk,
s letesszük a sírra a kihozott virágunk.
A két szemünkből előjönnek a fájó könnyek,
melyet lelkünk szívünknek fájdalmai küldtek.
Megsiratjuk azokat, kiket nagyon szerettünk,
és közben könnyes szemekkel rájuk emlékezünk.

Szólj hozzá!