Fabika és a "gyengébb" nem

Fabika és a „gyengébb” nem

Egy szép kislány ( 2 éves ) letámadta Fabikát,
ölelésre nyújtotta a két karját.
El is akadt a Fabika szava,
azt nézte,hogy merre van a Mama.
Sarkon fordult, és kiabált…
„Anya! Anya!! Anya!
Hamarosan nem is tudtuk,mi lehet a baja.
A kis copfos meglepődve látta,
mint szalad a kicsi „lovag” lába.
Bájos volt és aranyos a kicsi lány,
Ejnye, ejnye ! Mért tetted ezt Fabikám?

Kövesdi Ferencné verse a két éves unokájáról.

“Fabika és a "gyengébb" nem” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Drága Viola!
    Köszönöm,hogy nálam jártál!
    Nem fogyok ki a "témából"mert már három "dédikém" is van.
    Produkálják a témát fáradhatatlanul.
    Baráti szeretettel:K.Teri

  2. Drága Terézke!
    Elképzeltem a leírtakat. Remélem, sose fogysz ki a témából.
    Jó egészséget kívánok szeretettel: Viola (f)(l)(f)

  3. Drága Barátunk Keni!
    Nagyon örültem Neked…te Vagy az első aki hozzászóltál
    ehhez a "hosszú" vershez.Köszönöm!
    Szeretettel…vigyázz magadra!
    Barátsággal:K.Teri

  4. [i][color=#ff66ff] [u]Drága Anya, Nagymama
    többszörös Dédmama – Terike !
    [/u]
    Te most is hoztad a megszokott formát, lelked gyönyörűségét, szíved aranyát.
    Kívánom az istentől, hogy még sok évet adjon és erőt, hogy még olvashassuk szép alkotásaid…

    [b]Szeretettel ölelve ![/b]

    – keni -(l)(f)(l)[/color][/i]

Szólj hozzá!