Kiégve
Lelkileg elfáradtam,
mindenből elegem van,
mikor jön már változás,
én kellek hozzá vagy más?
Egyedül nem tudok változtatni sajnos,
de mi a fészkes fenére várok én most,
szegekkel tele van már verve a lelkem,
a sérelmek hada már nem fér el bennem.
Legszívesebben elfutnék innen,
egy pusztába, hol pihenne lelkem,
vesszőfutás lett már az életem,
változtatni sajnos még nincs merszem.
Kellene már egy jó mankó nekem,
egy erős kéz, mely elvinne innen,
egyre mélyebbre süllyedek, érzem,
betakar a sár, ellep, vagy mégsem?
Nem tudom hogyan szabaduljak innen,
már a szeretet is kihal belőlem,
állandósult, győz a negatív szellem,
mondd meddig engeded még ezt Istenem?
Aranyos Viola!
Olyan szép neved van! 🙂 Annak idején a kislányomnak is ezt a nevet szerettem volna adni, de a férjem erősebb volt már akkor is, így Ibolya lett belőle. 🙂 Néha én is úgy érzem, hogy összeroppanok, de a teher mindig pont annyi, mint amennyit elbírok. És ez jó.
Nagy szeretettel kívánok én is Neked kitartást és erőt, addig ameddig a jó Isten akarja! Melinda :](f):]
Kedves Ica!
Valóban nagyon pesszimista hangulatban írtam ezt a verset. Miután megírtam sokkal jobban éreztem magam. Ez is egyfajta terápia számomra. 🙂
Köszönöm jó kívánságodat is!
Melinda
Drága Melinda!
Megértelek, nekem is ilyen gondolataim vannak, de már jó ideje. Reménykedem, hogy csak annyi terhet kapunk, amennyit elbírunk, mégis azt érzem, hogy elég volt a sok szenvedő évtized, nem bírom tovább.
Szeretettel kívánok kitartást: Viola (f)(l)(f)
Nagyon pesszimista a versed.Vannak sajnos ilyen pillanatok, hidd el hamar elszállnak.
Szeretettel kívánom: Ica
Drága Kitti!
Köszönöm biztató szavaidat. Sajnos konfliktuskerülő ember vagyok, talán ezért nehezebb a "csendes harcom" a sorsom ellen.
Üdv.Melinda
Drága Melinda!
Isten csak addig engedi, amíg te is. A próbák nem azért vannak, hogy agyonnyomjanak, hanem azért, hogy kiálljuk őket. Ne mankóra gondolj, ( fehérlovas herceg és hasonlók) Hanem magadra, az akaratodra, a vágyaidra és terveidre, célokra. Semmi más nem érdekes. És ezt csupán azért írom most neked, mert roppant kíváncsi lennék egy igazi, emelt fővel írt büszke versedre!
Üdv.
Kit