Megtalált álmok

Megtalált álmok

Kis hazámban sok szép helyen jártam,
de a csodás Dunához mindig visszavágytam,
úsztam Mohácsnál, hol lassan hömpölyög,
láttam Vaskapunál, hol bőszen dübörög.

Éltető forrását a Fekete erdőben,
delta torkolatát a Fekete tengeren,
nem csoda hát, hogy beleszerettem,
a nagy folyó partján álmaim kerestem.

Szép napon rátaláltam egy csodálatos helyre,
Pilis lábainál, a vén Duna mellett,
szépséges tájban elgyönyörködtem.
Pilismaróton végre hazaérkeztem!

Csodálatos séta a homokos parton,
kedves emberek, mosolygó arcok,
szemben a Börzsöny Szentmihály csúcsával,
köszön szép jó estét a lenyugvó nappal.

Szép, rendezett utcák, virágos porták,
barátságos emberek, szeretik a munkát,
református, katolikus jól megfér egymással,
dicsőítik az Urat két szép templomukban.

Heckenast-kastély, magas tornyával,
csodálatos kilátást a gyönyörű tájra,
kertjében ritka fák, virágzó növények,
1848. Március méltó emlékének.

Pilismarót szülötte, egy hős tengerész orvos,
ki a Carpathia tengerjárón szolgált egykoron,
a Titanic süllyedt, a közelben jártak,
vették a vészjelzést, rögtön elindultak.

Mire odaértek, a nagy hajó elsüllyedt,
de több száz embert így is megmentettek,
Lengyel Árpád hősként cselekedett,
neki köszönhetnek sok emberi életet.

Története régi e csodálatos tájnak,
már az őskorban bölényre vadásztak,
erődöt építettek itt a rómaiak,
így védték birodalmi határaikat.

Évszázadok során sokszor lerombolták,
de mindig új élet sarjadt a folyó partján,
mert itt az éltető víz, az emberi akarat
mindig újra épített ledöntött falakat.

Akik ezt tették, mind névtelen hősök,
az élni akarásuk segítette őket,
nekik köszönhető, hogy él és virágzik
Pilismarót, mint gyönyörű Nárcisz.

Ha erre jársz, barátom, sétálj le a partra,
ülj le egy padra, gyönyörködj a tájba`,
hallgasd a hullámok lágy moraját,
mik e történetet mesélik tovább…