ŐSZI REGGEL
Színes ruhába öltözött a határ.
Pirosba, sárgába, úgy ahogy kijár.
Bokrok, és fák, kopaszon és buján.
Bokrok között szarvasok, őzsuták.
A napsugár rájuk, boldogan nevet.
A természet megadta-e utolsó kegyet.
A vaddisznó után, kölykei szaladnak.
Ők a szántó – vetői erdei avarnak.
Munkájuk nyomán, elindul a bomlás.
Amit, nagyon szeretnek az erdei gombák.
Levélrothadástól, s annak melegével,
a föld alatt fejlődik a növényi élet.
Ez lesz tápláléka az erdő népének.
Ettől válik jobbá, számukra az élet.
Vaddisznók, őzek, csodás szarvasok.
Sütkéreznek még a meleg avaron.
Hosszú szarvasbőgés messzire elhallik.
Az erdő mélyén vidám élet zajlik
Kedves Szalianna!
Nagyon szép erdei képeket mutattál a versedben. Kifejezetten jó volt olvasni a ritmusa és rímei miatt is, nagyon tetszik!
Üdv.
Kit