(fél)Isteni színjáték…

(fél)Isteni színjáték…

Irreális csűr-csavar,
pillanattöredékekben zűrzavar
Lét-torlódásokkal időhurok
Veszteglő önmagamba halkulok.
Te látod a fényt, vagy elnyelte
a sötét anyag?

Új isteneket szültek
elhagyott emberhüvelyekbe.
Egybegyűltek a Mindenek fölött
s a tudással fertőzött anyag
a semmiből, a létbe öltözött.

Kételkedett, belenézett a Napba;
Miért a fénye, azt kutatta.
Így részesült vakságban a rabság,
az Apokalipszist előidéző pimaszság.
S a Bűvös Négyesnek- megfelelő
helyről örökül igazság.

Te porszem! Semmi és senki!
Szeretnél szeretve lenni?
Kifordítanád magad a dimenziókból,
mert nem tudsz biztos helyre lelni?

Elfoglaltad a kódolatlant,
a téged “megillető” teret.
S, mint megfeszített géniusz
húztad végzetednek a jeled.
Az egyetlen egyetemest.
Eközben a Tér, félresikeredett.

“(fél)Isteni színjáték…” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Drága Barna!

    Kitti olyan csodásan kielemezte a verset:), amit én sose tudnék.
    Egy azonban biztos. Nagy hatású vers ez, szívből gratulálok: Icu(f)

  2. Kedves Barnaby!

    Az ember, mint félisten van megszólítva versedben és a sorokban, no meg a sorok mögötti vonalakban, az ember által elkövetett ezernyi felróható hiba és torzulás van.
    Az első verssszak kardinális mondata, illetve gondolata:… " Lét-torlódásokkal időhurok
    Veszteglő önmagamba halkulok."…
    Amikor az ember képtelen már a tömeggel bírni, az árral szembe menni és úgy dönt, magába fordulva próbálja túlélni a lehetetlent. Az" Új isteneket szültek elhagyott emberhüvelyekbe" gondolatod megint csak gondolékodásra sarkallt és beláttam mekkora igazságot írsz. Csupa szemrehányás, vád és kilátástalanság van a sorokban, és bizony a nem megilllető kód helyen való létezés a Tér görbületét húzza magával…
    Rendkívül jó versedhez gratulálni tudok csupán és a többi versszakon is tovább agyalni, hiszen érdemes. Nagyon jó vers!
    Kit

  3. [b][i][color=#cc0099] [u]Kedves Barna ![/u]

    Úgy kivágtad magadból ezt a verset, mint más a rezet…
    Pedig nem a legkönnyebb műfajban és mondandóban íródott le a vélt vagy való igazság, mert ki így- ki úgy látja a világ igazságait vagy igaztanjait….

    Talán ezért is lett (fél)Isteni színjáték a címe dimenzióinkban, az
    Apokalipszisben, a félresikeredett káoszainkban…

    Jól megszerkesztett versed – nekem – tetszett !

    [u]Üdvözlettel ![/u]

    – keni -:][/color][/i][/b]

Szólj hozzá!