Szerelem-ösvény
Megérint az öröklét
titkok-titka küszöbén
csókolva egymáson nézzük
múlhatatlan szenvedélyünk
túlröppen saját magán
az idő simítja ránk
útravalóját, hűségünk
biztosan vezet ösvényünk
a teljességben lépked
boldog lelkünk gyöngéden
bejárja a szűz csodákat
feltárja vágyunkat lángra
lobbantva tökéletes
szerelmünk végtelenbe
szédít, mindig újabb érzést
szít, vigyázva sorsunk fényét.