Tagadás
A folyó nem akar tó lenni.
Állóvízben fürdünk, kétszer
nem léphetünk ugyanabba
a folyóba.
Hibákat halmozva élünk.
Az irigység sárga halma
szívünket szorítja, nyomja,
s nyelvünkre
megjegyzést tol csípős íze.
Ettől lesz keserű szánkban
a falat.
A bezárt ajtajú nyíltság
az igazmondásnak kulcsát
zsebre tett kézzel szorítja,
nem adja.
A Hold nem akar Nap lenni,
szél felhőbe burkolózni,
s az ember méltóságát
nem fogja
feladni!
Kedves Ica!
Köszönöm!:) Örülök, ha tetszettek gondolataim.
Üdv.: Margó
Bölcs soraidhoz szeretettel gratulálok: Ica
Köszönöm az olvasást és a visszajelzést Kedves István!:)
Üdvözlettel: Margó
[center][b][i][color=#00cc99][u]Kedves Margit ![/u]
Nos versedben is akad a nagy szónokok tollából fennmaradt bölcselet, de az eész versedre ki is terjesztetted !
[u]Gratulálok ! :|*)
[/u]
– Kenéz Istán / – keni -[/color][/i][/b][/center]