AKI MÁSOKON SEGÍT…;
Magam birkózom múló idővel érted,
benne őrlődik létem értelme hidd el,
míg tétlenül múltak évek féltem, érted?
A célokat előlem sorsom ne vidd el.
Áldásként kaptam kapaszkodó gyökeret,
magamért semmit, érted tenni kész lettem,
bénító fájdalmak raktak rám sok kötelet,
neked segítve, magammal is jót tettem.
Aki másokon segít, önmagán segít,
ha kell harsogom, hogy tudd, ez életet ment,
mert a másoknak adott szeretet repít
lélekben, ez önmagunk gyógyítója lett.
Kedves Istvánom!
Csaknem egyedüli látogatója oldalamnak, mindig megtisztelsz figyelmeddel véleményeddel.
Keresem utamat, hogy jót tehessek, tettben szóban.
Barátsággal:
Laci
[b][i][color=#cc0000]Lacikám !
Cseles egy verset írtál, mert, ha egymásutánban olvassuk a sorokat a vers furán hangzik, mert minden sorvég csak a következő utánira rímel és úgy is van értelme és még jobb is úgy olvasni,, /talán ez a váltórímes vers egyik formája lenne?/
A gondolatok amiket megfogalmaztál megint csak Rád jellemzők – segítőkészek,,,,
Barátsággal !
– keni -[/color][/i][/b]