Új fakadás

Új fakadás

Szép nagy szilvafa áll egy udvar közepén
Tavaszi csodában amikor kél új remény
Egyik fele zöld lombot hajt, virágba borul ,
a másik fele nem ébred téli álmából .

Hiába madár ének simogató napfény ,
az a fele rég halott, rég nem él .
Azt a téli halál már el nem engedi
tavasz cifra szirmú virágot nem fakaszt neki

Mintha élet s halál vívnának csatát rajt
Egyik fakaszt, másik rombolva elpusztítja azt
Míg végül a nyíló fakadó ágak egyszerűen ,
a holtakra borulva elfedik azokat csendesen

Mintha csak titkolni akarnák győzött a halál
az élet erőtlen küzdeni nem tud már
De egy gondos kéz simogatja az elhalt ágakat
Éltető Krisztusi erő új életet fakaszt

Nem szabad feladni hitünk semmiképp
Jézusra kell bízni fáink életét
Ő majd gondosan ápolja a holtnak tűnő ágakat
Amit Krisztusi erő gyógyít majd újra fakaszt

“Új fakadás” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Kedves Jégmadár nagyon szépen köszönöm hogy olvastad nagy örömet szereztél
    nekem ……az elhalt reménytelen rózsabokrot én is kivágtam de gyökérről az is újra fakadt;)
    Mindig adok új esélyt a holtnak hitt növényeknek azt hiszem azok a leghálásabb csodái a kertnek….még egyszer (l)köszönöm hogy olvastad Anikó:)

  2. Kedves Anikó! Nagyon szép. A gondolat, a félig halott fa…az új hajtások takarása. Nekem a fehér rózsbokrom ilyen, pont verset is írtam róla de én kivágtam, megszabadítottam a halott hajtásoktól. Krisztus ereje új hajtást fakaszt majd. Gyönyörű.

  3. Kedves Ica úgy gondolom a hit maga az élet ……….(l)köszönöm megtisztelő figyelmed Anikó:)

  4. Kedves Rzsike köszönöm a rímelő hozzászólást …..még ha el is vonja a figyelmet a versről ;)annyira jó (l)köszönöm hogy itt jártál Anikó:)

  5. Kedves Anikó!
    Remek hasonlattal mutattad be, hogy hittel (l)minden újra éled.
    Szeretettel gratulálok: Ica

  6. Anikó,a mi szép nagy barack fánk hasonló módom járt.Az élő gallak siratják a holtakat,kik még tavasszal virágba borultak.Ők meghaltak.
    Jövünk és megyünk mint a fákon az ágak,az egyik virágzik a másik meg elszárad.(l)

  7. Drága Teri én is hiszek és érzem az erőt is ……..az Isteni gondviselés már annyiszor kárpótolt rossz időszakokért ,lehúzó erőkhöz erőt adott ……….és mindig akkor és ott amikor kellett ….és hiszem hogy mikor én úgy gondoltam nem hallgatja meg imáimat az sem úgy volt csak nem szolgálta lelki üdvöm kérésem ……….de ő mindig meggyógyítja és újra fakasztja a holtnak tűnő ágakat ……….(l)köszönöm hogy olvastad nagy örömet szereztél nekem Anikó:)

  8. Kedves Kitti egyszer én voltam ez a fa nem is olyan rég ……de hitemben megerősödve elfogadtam azt is hogy már többé nem lesz "fakadásom " itt mert hiszem hogy ha nem is e világnak de minden ember fontos a jó Istennek és az ő szerető karjában új életre ébredünk …………de kaptam új esélyt amit igyekszem jól használni hittel szeretettel élni mert nyilván okkal győztem le a "gyilkos"kórt ………. nagyon nagy örömet szereztél látogatásoddal amit (l)köszönök Anikó:)

  9. Kedves Anikó!
    Gyönyörű tartalmú versedet már sokadszor olvasom.
    Én hiszek….és ez nagy erőt ad.Hit nélkül meghal a "REMÉNY"
    Remény nélkül nem élhetünk.A "REMÉNY"az egy csoda………mely erőt ad.
    Köszönöm a gyönyörű perceket.
    Baráti szeretettel:K.Teri

  10. Drága Anikó!

    Sajnáltam azt a szilvafát, amiről írsz, hiszen annyira emberi a szófüzér, ami elém festette, szegény holt részét is. A hit és reménység felcsillanása, a virágbaboruló ágak viszont ahogy írod is, elfedték a halál jeleit. Lám, így pecsétel meg minket is a halál jeleivel az élet, viszont a küzdelem csakis hittel ér valamit. Leginkább túlélést és újabb örömteli gyümölcsözést, amit minden fa újra és újra megterem…
    Köszönet a versért, nagyon tetszett!
    Kit

  11. Drága Edit nagyon örülök hogy olvastad igazán nagy örömet szereztél nekem (l)köszönöm Anikó:)

  12. Drága Keni egyszer az "élet" fámba csapott a villám három éve pontosabban hitem nem hagyott el végig le győztem a rákot ……..és hitemben megerősödve fakadok újra ……….
    Nagy öröm nekem megtisztelő figyelmed hálásan és (l) KÖSZÖNÖM Anikó:)

  13. Drága Anikó!

    Erősen hatott rám – az olvasóra – a belőled áradó Isten-hited!
    Reményversed erőt ad a csüggedőnek!
    Köszönöm!
    Szívvel- szeretettel gratulálok alkotásodhoz!
    Ölellek szeretettel: Edit (f)(f)

  14. [i][u]Drága Anikó ![/u]

    Olyan példa ez, mintha egy embert a szélütés- agyvérzés ketté szakasztana…
    A Te fáddal is ez történhetett, vagy a fagy, de Istenben vetett hited arra vetett, hogy ezt a verset – ide elénk – most letedd, okulásul a hitetleneknek, a kételkedőknek ….

    Jól megírt vers, de a hit ereje sugárzóbb a tartalomnál…

    [u]Gratulálni tudok csak ![/u] (l)(ang)(f)(l)(ang)(f)*)

    – keni – voltam[/i]

Szólj hozzá!