Honvágy
Felhők közt száguldok,
elvakít a kék ég,
lenn a fenyves suttog:
“Hozzád visszatérnék!”
Messzire kerültem
szép, kicsi hazámtól,
hol a pacsirta is
hozzám magyarul szól.
Hol a Duna s Tisza
öleli a tájat
hol a vén Kárpátok
súgnak legendákat.
Messzire kerültem,
nincs út visszafele,
és a szó, hogy haza…
szemem könnyel tele.
Bölcsők és sírhantok,
kopott utak, házak
puszták, rónaságok,
remélem, még látlak.
2016. július 6.
Roberto: Köszönöm szépen, Robi!
Szép kis vers! Tetszett. Üdv: Robi
keni: Kedves Keni, nagyon szépen köszönöm! (l)
kovesdiferencne: Kedves Terike, igen, valahogy nekem is hiányoznak azok a régi dalok, azok a régi versek. Ha hiszed, ha nem, a mai napig énekelem azokat az énekeket, amelyeket kisdobosként és úttörőként énekeltem a hazáról. Az unokáim meg csodálkoznak, hogy mi milyen dalokat énekeltünk. Köszönöm szépen, hogy nálam jártál. (f)
picurnagyi: Drága Editkém, nagyon szépen köszönöm! Puszi!(l)
Oroszlan08: Nagyon szépen köszönöm! (l)
Átérezhető szép, érzelmekkel teli versedhez szeretettel gratulálok: Ica
Drága Mária!
Honvágy dalod szívemig hatolt.
Mi együtt sírunk – együtt nevetünk.
Honvágyunk is egy tőről fakad.
Helyettem is szóltál!
Köszönöm.
Szívvel gratulálok újabb nagyszerű alkotásodhoz!
Szeretettel: Edit (l)
Kedves Mária!
Nagyon szép,hazafias verset írtál.
Az én szívem is megdobban a hatására és eszembe jutnak az óvodáskorom szép
versei.Együtt szavaltuk…nem lehet elfelejteni.
"Magyar vagyok..magyar…magyarnak születtem…,
magyar nótát dalolt a dajka fölöttem.
Magyarul tanított imádkozni Anyám…szeretem szívemből..
gyönyörű szép hazám!"
Szeretettel időztem Nálad:Kövesdi Teri
[i][u]Kedves Mária !
[/u]
Ez egy igazán nagyon szépre sikerült és szívedből kiszóló:
– HONVÁGYDAL lett !
/Ott ahol zúg az a négy folyó…. – Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország… – Őr áll a Hargita fokán, –…. Holdfényes májusok….. stb./
Nótába illő szép sorok , ahol a szív dobog….
[u]Nagyon megragadott ! (l)(l)(l)(f)(l) [b]*)[/b]
[/u]
– keni – voltam[/i]