Nőnap reggelén

Nőnap reggelén

Reggelre kipattantak,
A zöld rügyek a fákon.
Szépen virul a levél,
Minden pici ágon.

Napról napra szebb lesz,
Ahogy virul a határ,
Lombok közt, rejtet keres,
A pici dalos madár.

Napsugár vígan ragyog,
Köszönti már a tavaszt.
Szebben csengnek ilyenkor,
Ember ajkán, a szavak.

Nők napjára nem tudom,
Mit mondanék én nektek,
Töltse be életeteket,
Mindig a szeretet.

“Nőnap reggelén” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. [b][i][color=#00cc00][u]Kedves Julianna ![/u]

    Azt hiszem kissé elkéstél a nőnap bemutatásával, vagy túl előre hoztad – egyébként jó kis versedet, de ezen az oldalon most a tikkasztó 40 fokban is jó egy kis tavaszi szellő és itt elfér a többi vers mellett a zimankós, – dermesztő-20 fokos téli kép is….

    [u]Gratulálok ![/u] (^) (l) (f)

    – keni -[/color][/i][/b]

Szólj hozzá!