Nyári délután

Nyári délután

Verőfényes, nyári délután,
ülök mélán a kék tó partján.
Az idő most, mintha megállna,
ketyegése csendbe bezárva.

Megérint az érzés, bűvölet,
messzeségbe visz a révület.
Titokzatos világ a távol,
képzeletet határ nem gátol.

Opálos ott túl a végtelen,
gondolatom csapong szertelen.
Madárhangján a jelen szólít meg,
feltárulnak valós, szép kincsek;

Tó tükrét lágy hullám bodrozza,
fényhídját az alkony felvonja.
Méltósággal úszó hattyúpár
körül csobban a vízsugár.

Nyugalmuk nem rezzen, fesztelen
siklanak ők, tisztán fehéren.
Aranyport szór a naplemente,
homályfüggönyt bocsát az este.

Schvalm Rózsa

(2015-07-02)

“Nyári délután” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Drága Ica!
    Köszönöm szépen tetszésedet, kiemelésedet és gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa(f)

  2. Drága Edit!
    Köszönöm szépen szívvel olvasásodat, kedves véleményedet és gratulációdat.
    Szeretettel: Rózsa(l)(f)

  3. Kedves Keni!
    Kedves szavaidat szívből köszönöm, nagyon jólesnek.
    Szeretettel: Rózsa:)(l)(f)

  4. Drága Rózsika!
    Csoda szép verset alkottál!(f)

    "fényhídját az alkony felvonja."

    Szeretettel gratulálok: Ica

  5. Drága Rózsa!

    Nagyon szép természeti képekkel megalkotott versedben ott van a nyár minden apró rezdülése!
    Szívvel-szeretettel olvastalak!
    Gratulálok: Edit (l)(f)

  6. [b][i][color=#0099ff][u]Kedves Rózsa ![/u]

    Én itt csak csodálni tudlak Téged, hogy sok éven át ontod magadból nekünk tehetségednek szépséges aranycsillagait.. Ez a versed is megható, képies, és tiszta, mint a tó !

    [u]Megint csak nagy örömömre olvashattalak ! 🙂 (ang) *) (l) (f)
    [/u]
    – keni -[/color][/i][/b]

Szólj hozzá!