Táncolni volna kedvem

Táncolni volna kedvem

Olyan csodás a reggel,
táncolni volna kedvem
a nyárral,
a nyíló illatos virággal
a vén diófával.
Harmatban fürödni,
pázsitos réten feküdni,
az eget csodálni,
hogy milyen gyönyörű
vagy te világ.
Te Nap,ki vándorolsz
s te csillag ki követed,
a sejtelmes holdas estek,
s a reggelek,mint a mai.
Hálát adni,
egy köszönömöt elrebegni,
kérdezni:
Ki vagy te teremtő,ki
kiválasztott,hogy minden
csodát láthatok?
Olyan csodás a reggel
táncolni volna kedvem,….

Kondoroson ,hol a hegyek nem nyúlnak az égig,a napsugár végig szalad a pusztán,ébresztőt dalolnak a madarak,s a 44-n kamionok hada halad.Nyár van.

2016 július 12. Oláh Péterné Jantyik E.

“Táncolni volna kedvem” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Drága Rzsike!
    Felvidító versed szeretettel olvastam: Viola (f)

  2. Csupa életöröm a versed. Vidám, pergő, mint a tánc, amit képzeletemben végigéltem, ahogy a diófával járod. 🙂 Grat a remek, üde, friss illatú versedhez!
    Kit

  3. Remélem senki, semmi nem gátolt meg abban, kedves Rzsike, hogy mindezt meg is tedd, amit versedben leírtál! Csak úgy süt belőle az életöröm, megyek és "kipörgök" én is a napfényre. 🙂 Szeretettel, köszönettel 🙂

  4. [b][i][center]Kedves Rzsike !

    Most kicsit lazábbra fogtad a megszokott nehézségi fokot és együtt nyaraltál – ill. táncoltál a nyárral…
    Alföldi vagyok Vásárhelyi – ismerem a puszták világát csak én régen a 47-en jártam…

    Azért valljuk be ez a nyár nem annyira kiegyensúlyozott, mert ebben van aztán minden

    [u]Szívesen olvastalak most is !!! [/u]:) (au) (bus) :S (f)

    – keni –
    [/center][/i][/b]

Szólj hozzá!