Nyári kesergő
Hét ágra süt a nap, harminc fok árnyékban,
feszes a munkarend, még nem is kávéztam,
képzeletben a strandon áztatom magam,
korsóból jéghideg sört iszom boldogan;
meredt szemmel csak a monitort figyelem,
verset írnék inkább, – van hozzá ihletem,
e helyett behívok néhány új ügyfelet,
s dolgoznék szépen, mint óramű szerkezet,
de az agyam talán otthon felejtettem,
ma sokat hibázok, úgy, mint a kezdetben,
legszívesebben rögtön világgá mennék,
kölcsön kérve az éjtől hűs naplementét,
ballagnék a mosolygó csillagok alatt
mezítláb, hogy a fű simítsa talpamat,
tudom: szívem-lelkem úgy is ezt kívánja
– és nagy ívben tennék az egész világra!
Szeretettel
Gratulálok ! 🙂